Bartha Csilla- Katalin vagyok, Erdélyben születtem és jelenleg is ott élek. Általános sebész rezidens orvos vagyok a marosvásárhelyi megyei sürgősségi klinikán. Gyerekkoromtól az volt az álmom, hogy orvos legyek és tizenévesen ragadott meg az a gondolat, hogy sebész, azóta is a sebészet életem nagy szerelme. Életcélom mindig is az volt, hogy másokért éljek és szeretettel szolgáljak az emberek felé mindazzal, amivel a jó Atya megáldott engem. 13 évesen ismertem meg a jó Istent és adtam át az életem Neki, azóta is minden vágyam az, hogy Neki szolgáljak. Megértettem, hogy Ő nem személyválógató, értékesnek teremtett minden embert és feltétel nélkül szeret bennünket. Ezért elsődleges hivatásomnak ezt látom, hogy ezt a feltétel nélküli szeretetet közvetítsem az emberek felé és segítsek nekik megtalálni azt az értéket, amit Isten beléjük helyezett. Ilyen céllal és vággyal indulok most Ugandába is ebben az orvosi misszióban.
Miért jelentkeztél a misszióra?
Nagyon régóta vágytam és vártam arra, hogy Isten kiszélesítse határaimat és valami többet is tehessek az emberekért, ezért nagyon hálás vagyok azért, hogy Isten utat készített és ajtót nyitott Afrika felé és ott szolgálhatok önkéntes orvosként a betegek felé. Útközben megértettem, hogy a szolgálat áldozattal jár, ezért nem is gyűjtőttem semmilyen adományokat, hanem a saját keresetem gyűjtőttem meg és szántam erre a küldetésre, ugyanis mink van, amit nem kaptunk volna, és ha kaptuk, akkor legyünk készek tovább adni másoknak, a szükségben lévőknek. Isten Jézus Krisztusban mindent ideadott nekünk, és azt mondja az ige senkiben nincs nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az Ő barátaiért. Hiszem, hogy a Szeretet gyógyít, és ezért eredményes lesz a Mbaleba levő szolgálatunk.
Hogyan készülsz az indulásra?
Teljes odaszánással és nagy lendülettel indulok életem első ilyen jellegű missziójába. Remélem, hogy Mbale az úttörője lesz az önkéntes orvosi szolgálataimnak. Kíváncsian vonz egy új kontinens felfedezése, új kultúra megismerése és az ott élő emberek szükségeinek felismerése és annak betöltése. Vágyok arra, hogy ne csak egy hónapnyi szolgálat, jó tapasztalat legyen, hanem hosszú távon is folytatódjon. Érzékeny szeretnék lenni mindarra, amit Isten rajtam keresztül szeretne végezni az ott élők életében, mindarra a szükségre, amit általam szeretne betölteni. Elvárásaim első sorban önmagamtól vannak, hogy szeretettel tudjak szolgálni az afrikaiak felé, a legjobb tudásom szerint és fáradhatatlanul. Vágyok arra, hogy minden nyelvi nehézségen felülkerekedve tovább tudjam adni Isten szeretetét egy mosolyon, simogatáson, ölelésen keresztül az orvosi vizsgálat, kezelés közben. Ugyanakkor legyek egy jó, segítőkész csapattárs, aki jól együtt és össze tud dolgozni. Az elmúlt hónapokban csodálatosan tapasztaltam Isten gondviselését és láthattam azt amilyen szépen alakítja a dolgokat, hogy ez a misszió megvalósulhasson. Ezért hálás vagyok, és így benne bízva indulok neki ennek a nagy ismeretlennek és hiszem, hogy átélhetek majd újabb csodákat és megtapasztalhatom azt, hogy a szeretet gyógyít.
Két ígérettel a szívembe készülök most erre a misszióra, türelmetlenül várva az indulás napját: "Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged és nem marad el tőled. Ne félj hát és ne rettegj." (5 Móz 30,8) és "Eredményes lesz szolgám munkája, magasra emelkedik, igen hatalmas lesz." (Ézs 52,13)
